A csuka pergetésének egyik alapfeltétele a jó minőségű harapásálló előke. Bizonyára sokan tapasztalták, hogy ilyet igen nehéz találni a piacon. Én is így vagyok ezzel, ezért pár éve magam készítem el az előkéket saját ízlésem szerint. Az első németországi horgásztúrám során ismerkedtem meg a krimpelés folyamatával. Ott kint a méter körüli csukák világában nem lehetett hazárdírozni. Minimum 40, de inkább 50-60 centis előkéket használtunk, erős kapcsokkal és forgókkal felszerelve, első osztályú wolframszállal. A magyar piacon készen hasonló méretben nem lehet hozzájutni, viszont megfelelő alapanyagot szerencsére már itthon is találhatunk.
Persze a hazai viszonyokhoz igazítva készíthetünk egészen vékony szálból, kis kapoccsal is előkét és idehaza az 50 centi sem feltétel. De nézzük magát a technikát. Először is szükség van az előkeanyagra. Az EnergoTeam Pike Wire (LINK) erre tökéletesen megfelel. Az egészen lágy és vékony 6kg szakítószilárdságútól a 15kg-osig lehet válogatni. Az előke egyik végére kell egy jó minőségű kapocs, mint például a Maruto Nice Snap , másik végére pedig egy jó minőségű, akár csapágyas forgó. Magát az előkét a kis krimpelő csövecskék fogják összetartani, amiket megfelelő fogó segítségével rároppantunk a wolframra. A piacon kapható kifejezetten erre a célra gyártott krimpelő fogó, de léteznek olyan többfunkciós szerszámok is, amiken szintén van ehhez megfelelő funkció. Ha ezek a kellékek rendelkezésre állnak, az előke elkészítése már gyerekjáték.
Persze nem csak előke készítésére alkalmas a krimpelés. Nagyobb gumihalak hármashoroggal történő „patkolásánál" is kiválóan alkalmazható. Kisebb süllős gumikhoz készíthetünk egy szálból „patkót", amelyet akár át is fűzhetünk a testen, hogy megfelelően tartson. Nagy, 15 centi feletti gumiknál viszont érdemes dupla szállal „kantáros" patkót készíteni. Ennek az az előnye, hogy a két szál között átbújtatva a gumihalat, majd rögzítve a hármashorgot, egy nagyon stabil talpalást kap a csali. A folyamat nem sokban különbözik az előke készítésétől.
